Íme néhány ok, ami a méhviasz mellett szól!
A méhviasz, latin nevén Cera alba, a méhek viaszmirigyeiből kiválasztott anyag, ami a kaptár építéséhez szükséges. A színe változó, a fehértől a sárgán át egészen a barnáig terjedhet, és természetes, kellemes illattal rendelkezik. Az anyag olvadáspontja körülbelül 62-64 Celsius fok, aminek hála könnyen formálható, kezelhető. Elsősorban a festészetben és a grafikai technikákban használják. A viaszfestés, más néven enkausztika, az egyik legrégebbi ismert festési módszer, amit már az ókori Egyiptomban is alkalmaztak. A művészek olvasztott méhviaszt kevernek pigmentekkel, majd ecsettel vagy más eszközzel viszik fel a felületre. A viasz gyorsan megszilárdul, és egy erős, tartós réteget képez, ami ellenáll a nedvességnek és az idő múlásának. Az alkalmazása azonban nem korlátozódik a festészetre. Kiválóan alkalmas különféle szobrászati technikákhoz is, például a bronzöntéshez használt viaszminták készítéséhez. Ezenkívül remek anyag a bútorok és fa tárgyak ápolásához is, mivel védőréteget képez a felületen, megóvva azt a nedvességtől és a szennyeződésektől.
Mire érdemes odafigyelni a méhviasz alkalmazásakor?
Két fontos kitétel: mindig óvatosan kell olvasztani, lehetőleg vízfürdőben elkerülve a túlmelegedést és a tűzveszélyt. A pigmentek kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy azok jól keveredjenek a viasszal. A legjobb eredmény eléréséhez finomra őrölt pigmenteket ajánlott használni.
