A tavasz és a nyár közeledtével egyre többet tartózkodunk a szabadban. A kosárfonás pont egy olyan technika, amit legjobb a kertbe kiülve végezni, hisz a vízbe áztatott, olykor kicsit csöpögős peddignádak ott okoznak legkevesebb gondot.
Ha az időjárás még nem a legmegfelelőbb erre, akkor a konyhában is elkészíthetjük ezt a kis tojástartó kosárkát.
|
Hozzávalók: |
A peddignádat kb. 10 percig áztassuk vízbe, fonás közben pedig nedvesítsük újra a félkész munkát. Ügyeljünk arra, hogy a falapot túl sok nedvesség ne érje.
A 20-25 cm hosszúra vágott 3 mm vastag peddignád karókat fűzzük úgy a falap lyukaiba, hogy az egyik felén kb. 5,5-6 cm hosszan lógjanak ki. Ez lesz az alja.
Az egyik alul kilógó karó szálat hajlítsuk jobbra rásimulva a falapra úgy, hogy kívülről kerülje meg a következő karót, majd akasszuk be a soron következő karószál mögé, amin csak 2-3 mm-el lógjon túl.
Ezután az elhajlított száltól jobbra eső karószál következzen. Megint hajtsuk jobbra a falap mellett és a szomszédos karót kívülről, a következőt pedig belülről kerülje meg.
Így haladjuk körbe a végéig.
A legutolsó karószálat a legelső elhajtott szál alatt vezessük a belső oldalra. Így el is készült a kosár alja, lábazata.
Ezután állítsuk talpára és a függőleges karókat igazítsuk egyenesre.
Az oldalfonáshoz két fonószálat használjunk a 2 mm-es peddignádból. Mindkét szál végét dugjuk be két szomszédos karó mögé úgy, hogy jobbra haladva a következő karót kívülről kerülje meg a fonószál. A két szál minden karóközben keresztezze egymást és amelyik az egyik közben felül volt, a következőben alulra kerüljön. Így haladva a két fonószál hol kívül fut, hogy pedig belül. Ugyan így hol az egyik szál lesz felül, hol pedig a másik.
Ha eljutottunk a fonószálak végéhez, akkor be kell toldanunk újabb fonószálakat. Az elfogyott fonószál végeket hagyjuk a belső oldalon túllógni, amiket a végén sniccerrel le fogunk vágni. Az új szálak is ugyanúgy a karó mögül induljanak, mint a kezdésnél. Menet közben ügyeljünk arra, hogy a fonás szép szoros és egyenletes legyen.
A fonás közben ügyeljünk arra, hogy a karószálak függőlegesen álljanak ha egyenes falu kosarat vagy tárgyat szeretnénk készíteni. Ha viszont kifelé dőlő vagy szűkülő formát szeretnénk, akkor a karószálakat állítsuk a megfelelő irányba miközben a fonószálakkal körbefonunk.
Amikor elértük a megfelelő oldalmagasságot, a felfelé álló karók végeit vágjuk hegyesre a snicerrel, majd kicsit áztassuk meg vízben.
Az egyik karót hajlítsuk jobbra és kívülről kerüljük meg a szomszédos két karót, majd a harmadik tövéhez szúrjuk be 2-3 cm mélyen a hegyesre vágott végét. Jobbra haladva a következő karót is hajlítsuk jobbra és ezzel is kívülről kerüljük meg a 2 karót, majd a 3. tövébe szúrjuk be a végét.
Az utolsó karószálat is szúrjuk a helyére. A végére érve jól látszik, hogy olyan hatást értünk el, mintha minden karószál két irányba hajlana.
Tenyerünk enyhe nyomásával még alakíthatunk a csipkézett befejezés ívén.
És íme a kész kosárka, amiben különböző apróságot tarthatunk.
Sisal gyapjúval kibélelve mutatós húsvéti tojás kínáló is lehet belőle.
