Cikkünkben picit segítünk eligazodni az ecsetek világában, mivel az ecset a festőművész legfontosabb eszköze,
viszont rengeteg féle típus van, és néha nehéz dönteni, melyik is a legmegfelelőbb.
A festészet története során mind az ecset kötési módja (formája, technológiája), mind a felhasznált szõrszálak fajtája sokat változott. A művészecseteknél a felhasznált szõrszálak minõsége sokkal fontosabb, mint egy normál, ipari célra használt ecsetnél. A mûvészecsetek finomságát mutatja, hogy a szakosodott ecsetgyárak általában a kozmetikai ecsetekkel egy helyen, ugyanazokból az anyagokból készítik.
Még napjainkban is nagy gondossággal válogatják
az állati szõrbõl készült minőségi ecseteknél a
szõrszálakat, és ezek válogatását többszöri „átrostálás”
után rögzítik az ecsetszárakhoz.
Az ecsetkészítéshez legtöbbször disznósörtét használnak, (ez nagyon optimális például az olajfestékhez), de igen népszerûek a mókus-, menyét-, vidra-, görény-, illetve marhafül-szõrbõl készült ecsetek is. Az ecsetszõr hossza is nagyban befolyásolhatja a technikát. A napjainkban elõszeretettel használt szintetikus szõrök megfelelõ használat esetén tartósabbak, rugalmasabbak a természetes szõröknél. A szintetikus szálnál meghatározó az anyagösszetétel, valamint az ecsetszál vastagsága is, de azt megállapíthatjuk, hogy bizonyos tulajdonságaik (pl.: nedvességtartó tulajdonság) soha nem fogják még megközelíteni sem a természetes szõrökét. Másképpen viselkednek a különbözõ szõrök, ha nedvesség éri õket, és a kötéstõl függetlenül is másképpen „állnak össze”. (Pl.: egy hegyes ecsetnél vízbe mártva a leghegyesebb a szibériaimókus, a legkevésbé hegyes egy szintetikus ecset lesz.) Más értelemben viszont nagyon jók a szintetikus ecsetek, hiszen tartósak, rugalmasak és erõsek, akril-technikákhoz pedig a leginkább ajánlottak.
Az ecsetválaszték összeállításánál nagymértékben meghatározó, milyen festéket használunk, milyen és mekkora felületen dolgozunk, valamint milyen stílusban festünk. Egy olajfestékkel dolgozó festõmûvész legáltalánosabban lapos, félhosszú sörtéjű disznósörte ecsetet használ. Azonban a finom részletek festéséhez már használhat hegyes nyestecsetet is. Az akvarellfestõk a kerek mókus-, illetve nyestecseteket részesítik elõnyben, de bizonyos részletek megfestésénél (pl.: füves rész), használhat erõs disznósörte-, illetve szintetikus ecseteket is. A fentiekbõl is látszik, hogy minden technikához megtalálható a legoptimálisabb ecset, de érdemes bizonyos esetekben más ecsettel is „kísérletezni”, hogy megtaláljuk a technikánkhoz legmegfelelõbbet.
Ha szeretnénk ecseteinket sokáig használni, ügyeljünk a következőkre:
• A festéket soha ne hagyjuk az ecsetbe beszáradni, használat után egyből tisztítsuk ki. Olajfesték esetén a festéket papírral, ronggyal töröljük ki, majd terpentinben mossuk ki (soha ne hagyjuk terpentinben, petróleumban állni). Ezután szappannal mossuk át, majd öblítsük ki belőle alaposan. A vizet itassuk ki az ecsetből, és megformázva az ecsetszőrt lehetőleg pormentes helyen tároljuk.
• Amennyiben az ecsetszőrök deformálódnak, enyves vizet használva formázzuk kezünkkel megfelelő alakra, majd pár nap pihentetés után az enyvet kiáztatva használhatjuk újra.
• Áztatás során ne fejjel lefelé rakjuk a mosótálba az ecsetet, és tárolás során se szőrrel lefelé tegyük el.
Az ecsetek tisztán tartása hosszútávon megkönnyíti a munkánkat, és a jól ápolt, jó minőségű ecset hosszú évekig használható.
Webáruházunkból elérhető minőségi ecseteink:
• Egyéb ecsetek
(lakkozó, betűíró, legyezőecset, oszlatóecset)
Bővebb ecsetválaszték pedig Művészellátó üzleteinkben található.
Felhasznált irodalmak:
• Dézsenyi Zoltán - A műterem kincsei
• Művészellátó kézikönyv, Art-Export Bova
Tudnivalók az akrilfestékekről cikkünk itt >>
