Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kal kapcsolatos irányelv értelmében. A weboldal működéséhez vannak nélkülözhetetlen cookie-k, ezek szükségesek. Emellett vannak a kikapcsolható cookie-k. Ezek a felhasználók kényelmét, érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítését segítik elő.

 

 

 

 

 

 

 

 

Grafitceruza tulajdonságai és fajtái

A ceruza népszerű és sokoldalú író- és rajzeszköz. Minden rajzolni- festeni, szobrászkodni tanuló művész tanulmányrajzai legfontosabb eszköze is.
A grafitot a 16. század végi Nürnbergből származó írások említik.
Már a kezdeti grafitdarabok is szép fekete vonalat húzhattak, de legfontosabb tulajdonsága akkor is a puhasága, simasága volt, és hogy letörölhető a papírról. A vékonyabb vonalakhoz keményebb anyagra volt szükség, ezért a grafithoz ként adagoltak. Végleges megoldása Nicolas Jacques Conté nevéhez fűződik 1795-ben, ezt a változatot használjuk ma is „grafitceruza” néven. A grafitporhoz bizonyos mennyiségű tisztított, finom agyagot adtak, majd a vékony grafitrudat fokozatosan égették, így jutottak különböző keménységi fokhoz.
A művészi célra gyártott ceruzáknál kolloid malmokon finomra őrlik a grafitot és az agyagot, hogy kristályos szerkezete lehetőleg ép maradjon. A massza összetételét és égését szabályozva akár 20 keménységi fokot is elő tudnak állítani, melyeket betűkkel és számokkal jelölnek (pl. 10H-tól 9-10B-ig). A keményebb ceruzák grafitjához több agyagot kevernek, művészi felhasználásnál inkább a puha ceruzákat részesítik előnyben, ezek színe sötétebb is, kevésbé karcolja a papírt.


A rajztól függ, melyik keménységű grafitot érdemes használni. Például a HB-s ceruzával előrajzolhatunk halványan, vagy vékony, finom kis részleteket alakíthatunk ki. A puhább ceruzákkal tónusozni jobb, árnyékokat, kontrasztokat létrehozni, mivel feketébb a színe a több grafittartalom miatt. Ezek jobban maszatolódhatnak is emiatt.
Egy kis érdekesség: A H betű eredetileg Franz Hardtmuth neve miatt lett, ő a cseh KOH-I-NOOR ceruzagyár alapítójának unokája. Az első karcolási keménységi skálát KOH-I-NOOR skálának hívták.

Manapság ezeket jelentik a ceruzán jelölt betűk és számok:

    B: Black (fekete) – sötétebb árnyalatú, puhább ceruzák
    F: Fine (finom) –  nagyjából ugyanaz a keménység, mint a HB-s ceruza
    H: Hard (kemény) – keményebb (világosabb) ceruzák

A ceruzán szereplő számok tónusértéket jelölnek, vagyis azt, hogy a ceruza nyoma a papíron mennyire lesz világos vagy sötét. Minél nagyobb a szám, annál világosabb (pl. 10H) illetve sötétebb, puhább a ceruza (pl. 10B)


Grafitrúd, töltőceruza, grafitpor

  • Grafitpor: A grafit por formájában is felhordható ecsettel, ronggyal, satírozóval akár. Finom árnyékokat, különleges hatásokat lehet vele elérni. Akár vízzel is keverhető, ez esetben akvarellpapír javasolt, vagy egyéb jó minőségű vastagabb papír.
  • Grafitrúd: Fafoglalat nélküli, tiszta grafitból készült tömör grafitceruza vagy szögletes grafitrúd, amik nagyobb felületek satírozására alkalmasak főként. Ezek között megtalálható vízzel elmosható verzió is, az Aqua Monolith grafit.

 


Kiegészítő eszközök grafitceruzához

  • Radír: Egyik legfontosabb eszköz a radír, ami lehetőleg minőségi legyen, minél kevésbé sértse fel a papírt, ne maszatoljon. A jó minőségű radírok közül kiemelkednek a KOH-I-NOOR, Cretacolor és Caran d' Ache radírok. A monopolradírt főleg szén- és pasztellrajzokhoz alkalmazzák, de ceruzához is sokan szeretik, mivel precízen lehet vele radírozni a formálhatósága miatt. Egy radírral nem csak az elrontott részt tudjuk javítani, hanem a grafit színét is halványíthatjuk, csúcsfényt alakíthatunk ki általa a grafitnyomban.
  • Satírozó: A satírozó tulajdonképpen egy préselt papírrúd, ami ceruza formájúra van sodorva. Ezzel az eszközzel főként szenet, pasztellt szoktak elmosni, elkenni, grafitnál ritkábban, mivel a ceruza vonalassága adja főként a ceruzarajzok karakterét. De lehet vele elkenni grafitnyomot, illetve ezzel az eszközzel adni is lehet a rajzhoz tónust, mikor maszatos, grafitos a hegye. Hegyezése, tisztítása dörzspapírral lehetséges, vagy a papírrétegek letépésével (hegyezni nem lehet).
  • Fixatív: Ha szeretnénk tartósabbá tenni a rajzunk, alkotásunk, illetve, hogy külső behatások miatt ne sérüljön, maszatolódjon a kép, akkor érdemes lefixálni a rajzunkat fixatívval. Figyeljünk, hogy ne túl közelről fújjuk rá a papírra, próbáljuk egyenletesen eloszlatni, és egyszerre keveset fújjunk, inkább több rétegben.
  • Ceruzahosszabbító és kupak: Kapható ceruzahosszabító, amivel a már használt, elfaragott hagyományos ceruzákat, grafitrudat tudjuk kényelmesen fogni. A kupakkal védhetjük ceruzáink hegyét a táskában, utazás során.
  • Hegyező és sniccer: Fontos a jó minőségű hegyező, ami nem töri a ceruza hegyét. A ceruzát hegyező helyett sniccerrel is kihegyezhetjük, ugyanis általa jobban le tudjuk faragni a ceruzabélről a fát, így nagyobb felületű grafitot kapva jobban lehet vele például satírozni. Ezt főleg skiccekhez, művészrajzokhoz ajánljuk.

Grafitkészletek

Számos remek, minőségi grafikai készlet található meg kínálatunkban, amelyek között van egyszerű grafitceruza készlet többféle keménységben, és vannak komolyabb készletek, amikben többféle rajzeszköz megtalálható, kiegészítőkkel. Ezek ideálisak ajándéknak, vagy grafikával ismerkedőknek, művészeknek, grafikusoknak egyaránt.

A cikkben felhasznált idézetek jórészt Dézsenyi Zoltán: A műterem kincsei című könyvéből valók.

 

Tartalomhoz tartozó címkék: Grafika - Illusztráció
Az oldal tetejére